A támadást követő napokban a szocialista és liberális kormánypárti politikusok (a miniszter-elnök, Budapest főpolgár-mestere, az igazságügyi és rendészeti miniszter) egyértelműen elítélték a támadásokat, de a rendőrség viselkedésében nem találtak kivetnivalót, míg a jobboldali és ellenzéki KDNP és a Fidesz nem ítélte el magukat a támadásokat, hanem a rendőrséget kritizálták, amiért nem biztosították az LMBT felvonulást megfelelő módon. Az SZDSZ kezdeményezte, hogy a parlamenti pártok közös nyilatkozatot adjanak ki, amelyben elítélik a támadásokat, amit az MSZP támogatott. Az ellenzéki pártok nem támogatták a nyilatkozatot, mert szerintük nem az LMBT emberek elleni erőszak a probléma, hanem egy erőszakos kisebbség ellen kell fellépni, amely különböző erőszakos támadásokat hajt végre.

Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter és a rendőri vezetők jónak ítélték meg a rendőrség teljesítményét. A miniszter úgy vélte, „nem lehet minden bekiabálást és tojásdobálást megakadályozni," illetve „csetepaténak" minősítette az esti órákban történt buziveréseket. A rendőrség televíziónak nyilatkozó szóvivője szerint az éjszakai buziverések nem voltak összefüggésben a felvonulás elleni délutáni támadásokkal.

A politikusok tehát a helyzet tárgyszerű értékelése helyett saját politikai céljaikra használták fel a fesztivál résztvevői elleni támadásokat.

A politikusi reakciók értékelésekor fontos figyelembe venni, hogy 2006 óta rendszeresen zavargásokat rendeznek szélsőjobboldali csoportok Budapesten, és úgy tűnik, hogy a felvonulás elleni támadások részei voltak ennek a sorozatnak. Ugyanakkor nem véletlenszerű, hogy mikor és ki ellen nyilvánulnak meg ezek a támadások, tehát nem egyszerűen bajkeverőkről van szó. Ezeknek a megmozdulásoknak a szervezői kifejezetten szélsőjobboldali ideológia mentén válogatnak. Általában a rendőrséget és a kormánypárti vagy állami ünnepségeket támadják, illetve az MSZP és a kormány kampányrendezvényeit, de sosem a jobboldali rendezvényeket. Így annak ellenére, hogy a felvonulás elleni támadás beleillik a rendzavarások sorába, az is világos, hogy célzottan az LMBT felvonulás résztvevőit támadták az ellentüntetők azok hovatartozása miatt, amint ezt az ellentüntetés egyik szervezője a televízióban elmondta.

A zavargások kapcsán politikai csata folyik a kormánypártok és az ellenzék között. Ebben a kormánypárti politikusok a jobboldali vezetőket teszik felelőssé azért, hogy szélsőjobboldali csoportok időről-időre megzavarják az ország békéjét. Az ellenzéki pártok a baloldali kormányt kritizálják, hogy annak hazugságai vitték az „embereket" az utcára, és hogy a rendőrség túlzott szigorral lép fel a szélsőjobboldali csoportok ellen, ugyanakkor nem képes megvédeni tőlük a békés embereket. Ennek a csatának a részévé vált a büszkeségnapi felvonulás elleni támadások politikai értékelése, amikor egyik oldal sem ismerte el egyszerre, hogy a támadás kifejezetten az LMBT közösség ellen irányult, és hogy a rendőrség is mulasztott, hanem mindkét oldal a saját céljainak megfelelő üzenetet hangsúlyozta.